A krumplit megtisztítjuk, és apróra vágjuk. Bő, sós vízben puhára főzzük. Leszűrjük, hagyjuk lecsepegni. Ha meghűlt, akkor hozzáadjuk a sót, a porcukrot, a tojást és annyi lisztet, hogy se nem ragadós, se nem túl kemény tésztát kapjunk. (Ez függ a krumpli fajtájától, nedvesség tartalmától. Az újkrumpli több vizet tartalmaz, ezért picit több lisztet vesz fel.)

Jól összedolgozzuk és lisztezett felületen kb. 0,5 cm vastagra és téglalap alakúra elnyújtjuk.

Képzeletben két részre osztjuk, az egyik része lesz a fedőlap, ide nem jön töltelék.

A másik részre megfelelő távolságra egymástól teszünk 1-1 teáskanál szilvalekvárt úgy, hogy a másik tészta részt ráhajtjuk, befedjük vele.

A töltelék nélküli részeket kicsit ujjal lenyomkodjuk, hogy főzés közben ne kandikáljon ki a lekvár, majd kb. 11*11 cm nagyságú darabokra vágjuk. (Ízlés szerint lehet sűrűbben rakni a tölteléket, ekkor természetesen több darab lesz a végeredmény.)

Bő vizet forralunk, amibe egy kevés olajat teszünk.

Egy serpenyőben a zsemlemorzsát összekeverjük az olajjal és szép világos barnára pirítjuk. Megszórjuk cukorral, sóval, vaníliás cukorral és összekeverjük. Félretesszük.

Ha már gyöngyözik a víz, akkor pár darab tésztát beleteszünk. Ha feljön a víz tetejére, még kb. 1 percig főzzük.

Majd szűrőkanálra szedjük, kicsit lecsepegtetjük, és a morzsába forgatjuk.

Tipp:

Többször láttam, hogy Nagymamám anno hogy is készítette ezt a finomságot, de jómagam még csak most először álltam neki. Kicsit munkaigényes, de aki a nudlit, a szilvás gombócot szereti, annak ez sem fog csalódást okozni. Olyan laktató, hogy én csak 2 darabot tudtam egyszerre elfogyasztani belőle.

Forrás: https://aranytepsi.blogspot.hu/2016/08/szilvalekvaros-baratfule.html