Bárhogy is szeretjük a lángost, fontos, hogy a lisztet mindig melegítsük meg picit és szitáljuk át, mert így a tészta jóval lazább lesz, és könnyebben meg fog kelni. Ezután a tésztából gyúrjunk cipót, hintsük meg a tetejét kevés liszttel és takarjuk le. Így helyezzük el egy meleg és nem huzatos helyen, s várjuk meg, míg legalább a kétszeresére dagad.
Mikor pedig megkelt, akkor nem szabad újra kézzel átgyúrni, hanem egy vízbe mártott szedőkanállal szaggassuk ki és rakjuk rá a darabokat egy bevizezett deszkára. Ezután pedig lényeges momentum, hogy további 20 percig hagyjuk még kelni a tésztát. A kívánt idő letelte után vizes kézzel ajánlott kinyújtani a megfelelő méretűre és vastagságúra (ahogy mi szeretjük), majd következhet a sütés.
Rendkívül fontos, hogy a lángost sosem szabad langyos olajba rakni, mert nagyon hamar megszívja magát zsiradékkal. Ezért mindig forró olajba dobjuk a tésztát, a lángot pedig utána visszább is vehetjük némileg. Szintén elemi fontosságú, hogy gyorsan kell mindkét oldalát megsütni, mert ellenkező esetben nem lesz hólyagos és puha.
Ezért minden alkalommal célszerű nagyméretű serpenyőben elkészíteni, hogy minél tökéletesebb végeredményt kaphassunk.
Ha kisültek a lángosok, még akkor is vannak szabályok, amiket ha nem tartunk be, elronthatjuk a végeredményt. Ilyen például, hogy nem szabad a kisült lángosokat egymás tetejére rakni, mert így a keletkező hőtől hamar megpuhulnak, és nem lesznek kívül ropogósak.
És hogy a felesleges zsiradék is könnyedén le tudjon csepegni, helyezzük őket egy sütőrácsra, szépen egymás mellé. S jól tesszük, hogy ha hamar elfogyasztjuk a kész remekműveket, mivel a lángos igazán csak frissen kisülve ropogós és élvezhető.