Fagyasztott hal
Tengeri halakhoz többnyire fagyasztottan jutunk hozzá, így tudjuk őket megvásárolni az üzletekben. Az elkészítése ennek nehezebb, mint a friss halnak, hiszen a már fagyasztottan beszerezett halat nem fagyaszthatjuk le újra, különben túl nedves lesz, ennek eredménye pedig az, amit mindenki igyekszik elkerülni: sütés közben szét fog esni.
Olvadás közben a mirelit hal sok nedvességet enged ki magából. Hogy ennek a jelentős részétől még sütés előtt megszabaduljunk, egy negyed órával korábban sózzuk be a halszeleteket és hagyjuk, hogy a felesleges víz távozzon belőlük. A sütést csak ezután kezdjük meg, így a hal szépen egyben marad.
Friss hal
Friss halnál már más szempontokat is figyelembe kell venni, hiszen a többi húsféleséggel ellentétben a hal az elpusztulása után már 12 órával romlásnak indul. Ezért a frissesség kulcsfontosságú, mikor halat vásárolunk és készítünk! A legegyszerűbb természetesen az, ha már eleve konyhakész állapotban visszük haza és nem magunk állunk neki a belsőségek eltávolításának, főleg, ha még soha nem is csináltunk ilyet.
Ha már a friss, megtisztított hal mellett állunk a konyhában, vegyünk elő egy serpenyőt és hevítsünk benne olajat. Érdemes a halszeleteket előtte citromlével átkenegetni és hagyni pár percig állni őket. Ezután tegyük bele őket a serpenyőbe és ahelyett, hogy forgatnánk, mint a húsokat, kanalazzuk rájuk a forró zsiradékot, hogy mindkét oldaluk átsüljön. Egyszer fordítsunk meg a sütés során, de ne túl hamar, mert akkor szinte biztos, hogy szétesik.
Paprikás lisztben
A paprikás lisztben való sütés az egyik legnépszerűbb halsütési módszer. Ehhez a halat először sózzuk meg, majd néhány perc múlva törölgessük szárazra. Forgassuk meg paprikás lisztben, majd rögtön tegyük a már forró olajba. Ha a halszeleteket a paprikás lisztben hagyjuk várakozni, akkor a liszt átnedvesedik és sütés közben darabokban leválik a halról.
Rántva
Ugyanez érvényes abban az esetben is, ha sima panírban szeretnénk kirántani a halat. Először sózzuk, majd szárazra töröljük, aztán, ha megforgattuk a panírban, rögtön kerüljön is bele a forró olajba! Villával ne bökdössük a szeleteket, mert csak a szétesésüket segítjük elő, a hal forgatáshoz mindig lapátot használjunk!
Fontos tudni, hogy nem minden hal alkalmas arra, hogy bepanírozzuk. Rántott halnak elsősorban a süllő, a harcsa, a ponty, valamint a tőkehal ideálisak.
Grillezve
Míg olajban való sütésnél valóban jobb eltávolítani a hal bőrét, addig a grillezésre ennek éppen az ellenkezője érvényes. Ha a halnak nem rendkívül kemény a bőre, nyugodtan hagyjuk rajta, hiszen grillezés közben finom ropogósra sül! Mind a halat, mind a grillrácsot érdemes olajjal bekenni, mielőtt megkezdjük a sütést.
Így nem fognak egymáshoz ragadni és az olaj a hal nedvességtartalmát is jobban megőrzi. Hogy megkönnyítsük saját dolgunkat, grillezéshez olyan halszeleteket válasszunk, melyek mindenütt egyforma vastagságúak és a szélei felé nem vékonyodnak el. Az egyenetlen vastagságú halszeleteket grillen szépen megsütni ugyanis szinte lehetetlen vállalkozás!
