Kérlek mutatkozz be pár szóban.
Kard Éva vagyok, a Gizi-receptjei blog írója. Fejér megyében a Duna mellett, egy kis városban élek.
Az első szembetűnő dolog, hogy Gizi-receptjei a blogod neve, bár téged Évának hívnak? Ennek van valami különleges oka?
A keresztnevem eredetileg Éva, és hogy miért is lett a blogom neve a Gizi-receptjei, ahhoz egy kis történet tartozik. Nagyon régen, egyszer a férjem (ki tudja, mi okból) elkezdett Gizinek hívni, mert szerinte olyan Gizis vagyok. (Azt persze ne kérdezd, hogy milyen is az, ha valaki Gizis, mert erre én sem tudom a választ.) Akkor jót nevettünk rajta, az új név pedig szépen rajtam maradt. Így amikor útjára indítottam a blogot, egyértelmű volt számomra, hogy csakis ez lehet a neve.
Hány éve vagy aktív a konyhában, és kitől tanultál meg főzni?
Közel 40 éve tevékenykedek a konyhában kisebb-nagyobb sikerekkel, és 35 éve vezetek saját háztartást. Azóta napi szinten sütök-főzök. Az édesanyám és a nagymama is nagyon jól főztek, így tőlük sokat tanultam. Persze azért Horváth Ilona szakácskönyvét is rongyosra lapoztam az évek során.
A fotóid nagyon szépek, az elkészített ételek étvágygerjesztőek. Tanultál fotózni?
Soha nem tanultam fotózni, ez valahogy csak úgy jött magától. Az első ételfotóimat visszanézve bizony sokszor magam is elcsodálkozom a képeim közötti nagy-nagy átváltozáson. Most már fontos számomra, hogy a képeim szépek, és mint mondod „étvágygerjesztőek” legyenek. Úgy érzem, ezzel tartozom mindazoknak, akik megtisztelnek azzal, hogy a blogomat látogatják.
Volt olyan bakid a konyhában, amit szívesen megosztanál velünk, hogy lássuk, te is csak emberből vagy?
Ezen a válaszon nagyon sokat gondolkodtam, de olyan igazán nagy bakira nem emlékszem vissza. Igaz olyan velem is előfordult már, hogy elsóztam, vagy éppen sótlanra sikerült egy étel. Mivel nincs kézügyességem, így kihívás számomra pl. egy torta kidíszítése, de mivel bizonyos határokon belül „maximalista” vagyok, így mindig arra törekszem, hogy minden a lehető legjobban sikerüljön.
A blogodon szép számmal szerepel mindenféle étel a levestől a főételen át a desszertig. Mégis, ha választanod kell, inkább főzni vagy sütni szeretsz?
Erre a kérdésre bizony elég nehéz válaszolnom, mert nagyon szeretek főzni is, és sütni is, de talán a sütés mégis közelebb áll hozzám. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a blogon is többségben vannak a sütemény receptek.
Van-e olyan étel, amit soha semmilyen körülmények között nem kóstolnál meg, vagy amit borzasztóan utálsz?
Szerintem nincs olyan étel amit meg ne kóstolnék, mivel a kíváncsiságom, hogy éppen milyen is lehet az íze, annál sokkal nagyobb. Olyan étel nincs, amit utálnék, esetleg az egyszeri kóstolás után többé nem vágyom rá.
Most pedig jöhet a kedvenc étel. (És ha van róla bejegyzésed a blogon, meg is mutathatnád az olvasóknak.)
Lehet, hogy kicsit furcsának tűnik, de a kedvencem nem egy étel, hanem egy torta, méghozzá a csokoládétorta. El tudnám képzelni, hogy napokig csak csokoládétortán éljek. Az egyik kedvenc csokoládétorta receptem, melyet minden ünnep alkalmával el is készítek, pl. nem tartalmaz lisztet, helyette darált dió kerül a tésztába. A krém pedig egy-két nap állás után olyan finom rumos ízű, mint a régi szép időkben a sportszelet volt.
A csokitorta receptje: https://goo.gl/pWg9AT
Hány fő volt a legtöbb, akire valaha főztél?
Kb. 50 fős baráti társaságnak főztem évekkel ezelőtt marhapörköltet, méghozzá egy nagy üstben. Először kicsit izgultam, de azután jó móka volt, és nagyon finomra sikerült. Mindenki jóízűen falatozta, hát kell ennél nagyobb elismerés?
Ha épp nem a konyhában vagy, mit csinálsz legszívesebben?
Nagyon szeretek kirándulni. A jó idő beköszöntével sokszor megyek motoros-, és kerékpártúrákra. Szeretem quad-dal bejárni azokat a rejtett zugokat, ahova másképp nem lehetne eljutni. Télen minden nap tekerek egy órácskát a szobabiciklimen, a jó idő beköszöntével pedig a tekerést felváltja a kocogás kint, a friss levegőn.
Ha lehetőséged lenne egy másik kultúra gasztronómiáját megízlelni, melyik országot választanád célpontul?
Franciaországot választanám célpontul, és az ottani ízvilágot kóstolnám szívesen végig. Az ínyenc specialitásaikat, a finom sajtjaikat, boraikat, péksüteményeiket. És a finomabbnál finomabb süteményeiknek sem tudnék ellenállni.
