Itt az idő, hogy visszaállítsuk a méltán híres magyar sütemények becsületét, ezért most 5 olyan tipikusan hazai desszertet mutatunk be, melyeket az egész világon ismernek!
Rigó Jancsi
A híres 19. században élt cigányprímás nevét viselő süteményhez egy igazi romantikus történet fűződik. Rigó Jancsi sok nő szívét meghódította, köztük egy amerikai milliomos lányét is, aki ugyan már férjnél volt, mégsem tudott ellenállni a prímásnak. Párizsi megismerkedésüket követően 10 évig csavarogtak együtt a nagyvilágban, ezalatt pedig többször is megfordultak egy pesti cukrászdában, ahol rendre a kedvenc csokis sütijüket ették. A cukrászra a párocska olyan mély benyomást tett, hogy végül róluk nevezte el a süteményt. A Rigó Jancsi név a desszertek között még ennyi év múltán is ismert és elismert, ráadásul nem csak nálunk, de a határainkon túl is!
Az édes, krémes sütemény különlegességét a barna színek váltakozása és a csokoládés tejszínhab adja. Bár sokan nem így készítik, az eredeti Rigó Jancsi kifejezetten könnyű sütemény a vékony piskótatésztával, a lágy tejszínhabbal a belsejében és a roppanós csokoládéval a tetején. Aki hibátlanul elkészíti, büszke lehet magára, hiszen az egyik legtrükkösebb süteményünk ez, amihez nem árt némi extra cukrásztehetség!
Dobos-torta
1884-ben készült először, mégpedig Dobos C. József cukrászmester kezei által. A neves pesti mester egy olyan tortát szeretett volna kitalálni, ami megfelel a kor kifinomult ízlésének, ám hűtés hiányában is sokáig eltartható. Mikor a tortát 1885-ben bemutatták a nagyközönségnek, az első kóstolók között ott volt I. Ferenc József és Erzsébet királyné is. Nem kis részben nekik köszönhető, hogy a megalkotójáról Dobos-tortának keresztelt desszert Európa-szerte ismertté vált. Forradalmi újdonságnak számított benne a vajkrém, ami egy véletlen folytán született, mikor a vajat köpülő fiú véletlenül cukrot tett a vajba só helyett.
Ebből fejlesztette ki Dobos a vajkrémet, ami mellett tortájában a tészta szintén Dobos saját receptje alapján készült. A cukrászmester nem tétlenkedett, bejárta egész Európát, hogy népszerűsítse találmányát. Ám a receptet hétpecsétes titokként őrizte egészen visszavonulásáig. 1906-ban, mikor felhagyott a mesterséggel, a titkos receptet a cukrász ipartestületnek adományozta azzal a feltétellel, hogy bármelyik cukrász szabadon felhasználhatja.
A Dobos-torta fő jellegzetessége a habos tölteléken és a vékony piskótán kívül a roppanós karamell, mely a tetejét díszíti. Elkészítése nem kis feladat, ahogyan az sem, hogy olyan cukrászdát találjunk, mely a mester eredeti receptje alapján készíti ezt az ízig-vérig magyar süteményt!
Somlói galuska
Némileg kakukktojás, hiszen valójában nem sütemény, de olyan magyar édesség, aminek a titkát külföldön még mindig csak próbálják megfejteni! Hozzá kell tenni, hogy a magyar cukrászok sem biztos, hogy somlói néven azt a desszertet készítik el, ami valóban visszaadja az eredeti változat ízeit, sokan inkább egy leegyszerűsített, kevésbé igényes alternatívát kínálnak helyette. Az eredeti somlói galuska elméleti szülőatyja a Gundel étterem főpincére volt, kivitelezője pedig Szőcs József Béla cukrászmester, aki 1958-ban mutathatta be a brüsszeli világkiállításon büszkén az alkotását. A desszert nevét a fóti Somlyóról kapta, azt már sosem fogjuk megtudni, hogy vajon miért.
Az igazi somlói galuska három réteg piskótából áll, melyek mindegyikét különböző rumos sziruppal locsolják meg. A piskótarétegek között vaníliakrém, mazsola és dió van, a tetejét pedig baracklekvárral kenik meg és kakaóval szórják meg. Tálaláskor erre koronaként még tejszínhab és csokoládészósz is kerül.
Rákóczi-túrós
Akinek egyből a híres fejedelem ugrana be a sütemény nevéről, ne hagyja tévútra vinni magát! Ennek a Rákóczinak ugyanis semmi köze ahhoz a Rákóczihoz. A túrós sütemény készítőjéről, Rákóczi János szakácsmesterről kapta a nevét, aki korának egyik legképzettebb mestere volt. Szakmáját Párizsban tanulta, de megfordult Európa legnevesebb városaiban is. Süteménye, akárcsak a somlói galuska, az 1958-as brüsszeli világkiállításra készült. Bár díjat nem nyert vele, a lekváros, habos és omlós Rákóczi-túrós mindörökre beírta magát a magyar cukrásztörténelembe.
Az eredeti recept szerint a Rákóczi-túrós sütőpor, dara vagy morzsa hozzáadása nélkül készül. A sült túrókrém lágy, a lekvár folyékony, tojáshabból pedig éppen csak annyi kell, amivel könnyű rácsot készíthetünk, hogy megtartsa a lekvárt.
Esterházy-torta
A magyar cukrászat egyik legnagyobb büszkesége, mely az Osztrák-Magyar Monarchia idején született. Nevét kivételesen nem készítőjéről, hanem az Esterházy grófi családról kapta, akik nagy rajongói voltak ennek a süteménynek. Mivel pontosan nem tudni, ki volt a torta feltalálója, eredeti receptről sem beszélhetünk.
Az Esterházy-torta azonban nem csak emiatt különleges! Egyik jellegzetessége, hogy tésztája liszt nélkül készül. A diós piskótalapokból egyesek 4-et, mások 5-öt készítenek, vannak, akik rumot tesznek a krémbe, míg mások kávét vagy konyakot, és nem is a krémbe keverik, hanem a piskótát locsolják meg vele. A tetején lévő díszítés fondantból készül, de mintájának milyenségében szintén nincs megegyezés, hogy milyen az autentikus változat.
