Amikor végre megjelenik a friss hazai eper a standokon, nehéz ellenállni a látványnak. De a gyönyörű piros bogyók néha csalódást okoznak: túl éretlenek, vízízűek vagy épp már romlásnak indultak. Egy kis tudatossággal viszont könnyen kiszűrhetjük a silány minőséget.
1. Nézd meg az alját!
A doboz vagy tál tetején általában a legszebb szemek vannak – de az alsó sorban gyakran már puha, nyomott vagy penészes darabok rejtőznek. Ha lehet, emeld meg kicsit a dobozt, és nézd meg az alját is. Ha nedves, ragacsos, ne vidd el!
2. Szaglászd meg!
A friss, napérlelte epernek jellegzetes, édes illata van. Ha nincs illata, az már gyanús. A túlérett vagy már romló eper viszont erjedt, édeskés-savanykás szagú – ezt jobb elkerülni.
3. Szár és csészelevél: zöld és élénk? Jó jel!
Az eper „kalapja” sokat elárul: ha zöld, friss és nem fonnyadt, valószínűleg az egész gyümölcs még jó állapotban van. A barna, száradó levélkék viszont öregedő árura utalnak.
4. Ne dőlj be a méretnek!
A hatalmas, szabályos eprek látványosak, de gyakran vízízűek. A kisebb, szabálytalanabb szemek sokszor édesebbek, aromásabbak – főleg, ha hazai termelőtől származnak.
5. Kérdezz bátran!
Piacon nem ciki megkérdezni, mikor szedték az epret, honnan jött. A termelői eper nemcsak finomabb, de általában frissebb is, mint az import áru – ami napokig utazott, mire ideért.
Extra tipp: így tárold otthon!
Ha hazaértél a friss eperrel, ne mosd meg előre, csak közvetlenül fogyasztás előtt. Tedd egy rétegben papírtörlőre a hűtőbe, és fogyaszd el 1-2 napon belül. Ha sokat vettél, készíts belőle lekvárt, fagyasztott pürét vagy sütit!
