Fehér rizs
A leggyakrabban ezzel találkozunk a boltokban. Vannak rövid- és hosszúszemű fajtái. A rövidszeműnek magasabb a keményítő tartalma, ezért kissé ragacsos, de mégis jó állagú és ízű. A nyugati és a mexikói konyha kedvenc rizsfajtája.
A fehér rizs azonban finomított gabona. Ez azt jelenti, hogy erős feldolgozáson megy keresztül, mire eléri végleges formáját. Ennek során tápanyagtartalma is drasztikusan csökken, főként B-vitamin, rost- és ásványi anyag tartalma sínyli meg a készítési eljárást. Sok gyártó ezért vitaminok hozzáadásával próbálja meg növelni a fehér rizs tápértékét. Sok tápanyagot tehát nem várhatunk tőle.
Viszont 1 bögre fehér rizsben van 200 kalória, 45 g szénhidrát, 4 g fehérje. Elmondhatjuk róla, hogy alapvetően nem más, mint szénhidrát. Ez persze nem jelenti, hogy teljesen le kell mondanod róla, hiszen egészséges forrása a szénhidrátoknak. De fontos, hogy zöldségekkel és fehérjében gazdag ételekkel együtt fogyaszd, hogy hozzájuss a mikro- és makrotápanyagokhoz is. Arra is ügyelj, hogy glikémiás-indexe magas, 75, azaz a szervezet gyorsan megemészti. A legjobb, ha csak alkalmanként fogyasztod.
Barna rizs
A másik legismertebb és legtöbbször fogyasztott fajtája a rizsnek. Valójában a barna rizs nem más, mint feldolgozás nélküli fehér rizs. Ennek az érintetlen rizsszemnek sok rétege van, csak a külsőt távolítják el róla, ezért nevezhetjük teljes értékű gabonának. 1 bögre főtt barna rizs 215 kalóriát, 5 g fehérjét, 4 g rostot és elenyésző mennyiségű zsírt tartalmaz. Megtalálható benne a niacin, a magnézium, a foszfor, a szelén és a napi mangán szükséglet 90%-át fedezhetjük belőle. A magán pótlására kevés figyelmet fordítunk, pedig az egyik legfontosabb tápanyag testünk számára.
Főszerepet játszik a csontok és kötőszövetek egészségében, de antioxidáns hatása is jelentős.
Mivel a barna rizs, vasat, rostokat és mikrotápanyagokat is tartalmaz, emésztése némileg több időt vesz igénybe, mint a fehér rizsé. Glikémiás indexe is jóval alacsonyabb, 54.
Jázmin rizs
Hosszú szemű fajta, mely egzotikus, virágos ízével és illatával is eltér a többitől. Leggyakrabban thai ételeknél használják, puha, nedves textúrájával jól magába szívja a fűszerek ízét. Bármilyen ázsiai ételhez pluszt adhatsz a jázmin rizzsel.
100 g jázmin rizs 130 kalóriát, 28 g szénhidrátot, 0,4 g zsírt, 2,4 g fehérjét és 0,5 g rostot tartalmaz. Glikémiás indexe kissé magas, 68. Tápérték szempontjából tehát leginkább a fehér rizsre hasonlít, csak glikémiás indexe némileg alacsonyabb. Fogyaszthatod a fehér rizs helyettesítőjeként, de ezt is csak alkalmanként célszerű beilleszteni az étrendedbe.
Arborio rizs
Rizottó rizs, melyet származási helyéről, az olasz Arborio városáról neveztek el. Magas keményítő tartalma miatt megfőve ragacsos, ezért is használják elsősorban rizottó készítéséhez. 100 g arborio rizsben 130 kalória, 29 g szénhidrát, 0,2 g zsír, 2,4 g fehérje és 0,8 g rost van. Glikémiás indexe 69, azaz enyhén magas. Bár az egyik legfinomabban elkészíthető rizs fajta, glikémiás indexe miatt ezzel sem érdemes túlzásba esni. Ritkán fogyaszd.
Basmati rizs
Hosszú szemeiről könnyedén felismerhető. Főzés után is pergős marad, a szemek nem tapadnak össze. Többnyire az indiai konyha alapvető élelmiszere és egészséges választás is. 100 g basmati rizsben 121 kalória, 25,7 g szénhidrát, 0,4 g zsír, 3,5 g fehérje, 0,4 g rost van. Glikémiás indexe alacsony, 52. Magas fehérjetartalmával és alacsony glikémiás indexével a basmati rizs nagyon jól illik az egészséges étrendbe. Ráadásul tartalmaz vasat is, 100 g-ban a napi vasszükségletünk 12%-a található meg. Az egyetlen negatívuma, hogy rost alig van benne.
Vadrizs
Sötét színéről azonnal felismerhetjük a vadrizst, ami némileg kilóg a sorból, hiszen valójában nem is rizs, annak csupán távoli rokona. Egy Észak-Amerikában és Ázsiában őshonos vízi növény termése, mely sekély vizű tavakban él. Földes íze nagyon jól illik salátákhoz és levesekhez. 100 g vadrizs 101 kalóriát, 21,3 g szénhidrátot, 0,3 g zsírt, 4 g fehérjét, 1,8 g rostot tartalmaz. Glikémiás indexe 57, ami mérsékeltnek számít.
Valamennyi rizsfajta közül a vadrizs tartalmazza a legtöbb fehérjét, ugyanakkor alacsony kalóriatartalommal rendelkezik. Rosttartalom tekintetében is lekörözi a többi fajtát. Drágább, mint a többi rizs és ezt is számításba kell venni. Glikémiás indexe magasabb, mint a basmati és a barna rizsnek. Ha erre nagyon kell ügyelned, akkor jobb, ha inkább ez utóbbi fajtákat választod.
Melyik a legegészségesebb?
Nem létezik legegészségesebb rizsfajta, hiszen attól függ, hogy melyik a legjobb, hogy számodra melyik a leginkább megfelelő. Ha a magas fehérje- és rosttartalom számít, akkor válaszd a vadrizst. Ha alacsony glikémiás indexű fajtát keresel, amiből hosszú időre energiát nyerhetsz, a basmati rizs lesz neked az ideális. Máskülönben a barna rizs a legjobb választás, ami tartalmaz valamennyit a fontos tápanyagokból, miközben alacsony a glikémiás indexe is.
