Hogy egy sajt kemény, félkemény vagy lágy, azt a víz- és a zsírtartalma is befolyásolja. Nem éppen egzakt tudomány, hogy melyik sajt melyik kategóriába tartozik, hiszen nincsenek éles határvonalak közöttük, ráadásul vannak olyan sajtfélék, melyeket lágyabb és keményebb változatban is készítenek.
Lágy sajtok
Préselés nélkül, magas víztartalmukat megőrizve készítik őket. A kemény és félkemény sajtokhoz hasonlóan ezek is érlelt sajtok, érlelési idejük 30-60 nap. A lágy sajtok állaga puha és krémes, szinte elolvadnak a szájban. Sokszor intenzív ízzel és aromával rendelkeznek, az igazi sajtimádók kedvenc fajtái a lágy sajtok közül kerülnek ki. Ezért érdemes őket önmagukban is fogyasztani, párosítva a megfelelő borral, ami még inkább kihozza az ízüket. Általában kéreggel rendelkeznek, de léteznek kéreg nélküli fajtáik is. A kérges sajtok kérgét többnyire fehér nemespenész alkotja, mint pl. a brie, a camembert vagy a pálpusztai sajt esetében.
Ezeket a legjobb hidegen fogyasztani, mert az ízük így érvényesül leginkább. A lágy sajtok többnyire kenhetők, szeletelni nem mindig könnyű őket, bár a mozzarellánál ez is lehetséges. Tehetjük őket szendvicsekbe, salátákba, fogyaszthatjuk gyümölcs mellé. A camembert sajtot rántani is lehet – szigorúan dupa panírban, megelőzve, hogy kifolyjon. Ugyanakkor gazdagíthatunk vele szószokat, mártásokat is, hiszen krémesre olvad hő hatására. A mozzarella kerülhet pizzára, ráolvaszthatjuk húsokra és salátákhoz is adhatjuk.
Félkemény sajtok
Ezeket a fajtákat már préseléssel készítik, így jóval alacsonyabb a víztartalmuk, mint a lágy sajtoknak. A félkemény sajtok családja is igen színes ízvilág tekintetében, hiszen az erős ízű rokfortfélék éppen úgy ide sorolhatók, mint a jóval passzívabb ízű trappista vagy gouda sajt. A hazánkban talán legkedveltebb sajtfélének nevezhető trappista enyhén sós, de nem karakteres ízű. Rántható, olvad, de hidegen szendvicsekbe is tehetjük. A gouda sajt szintén könnyen reszelhető, ezért meleg ételeknél, sütésnél is egyszerűen felhasználható, ugyanakkor hidegen is fogyasztható.
Az edami szintén a rántható sajtok csapatát erősíti, de grillezhetjük is. Azonban ezeknél a sajtoknál is oda kell figyelni, hiszen hamar folyóssá válnak. A rokfort sajtok, mint a márványsajt vagy a gorgonzola krémleveseknek is kiváló alapanyagai lehetnek, de mindig kalkuláljunk igen intenzív ízükkel és illatukkal a többi hozzávaló tekintetében. Hidegen gyümölcsökhöz, zöldségekhez fogyaszthatjuk őket.
Kemény sajtok
Ezeknek a legmagasabb a szárazanyag és a legkisebb a víztartalmuk, kevés bennük a tejsavó is. Általában tovább érlelik őket, így nyerik el gazdagabb, színesebb ízvilágukat. Állaguk ne tévesszen meg senkit, attól, hogy ezek a sajtok szárazabbak, zsírtartalmuk igen magas tud lenni. A kemény sajtok reszelhetők és szeletelhetők, bár extra keménysége miatt némelyikkel érdemes óvatosan bánni.
Közéjük tartozik a levesekhez és tésztákhoz is használt, fűszernek is beillő parmezán, a fondühöz leginkább ajánlott, de szendvicsekbe és meleg ételekbe is ideális, karakteres ízű cheddar, a lyukacsos ementáli, amivel szintén ízesíthetünk tésztaételeket, leveseket és tehetjük szendvicsbe is. A gruyére szintén fogyasztható hidegen, nyersen, valamint melegen mártásokba, szószokba főzve, de fondükhöz is felhasználható.
