A 100%-ig magyar tulajdonban lévő, Magyarország vezető takarmánygyártójának számító UBM Csoport egy évtizede dolgozik együtt a Fuchs Tojás Kft.-vel, hogy a baromfik számára a lehető legjobb takarmányt biztosítsák. A Fuchs Tojás kezdetektől környezetbarát és minőségi igényeire az UBM világviszonylatban is ritkaságszámba menő megoldásokat kínált. A két cég alapvetően arra törekedett, hogy elsősorban helyben rendelkezésre álló alapanyagokból gazdálkodjon, a Fuchs Tojásnál használt takarmányhoz így elsősorban hazai termesztésű szójababot használnak fel, ami még tartalmazza a zsírsavakat. Ezek biológiailag értékes zsírsavforrások, kifejezetten nőstény állatok esetében.
A madarak a Fuchs Tojásnál speciális, napszaknak megfelelő takarmányt kapnak, ez garantálja a szükséges fehérje-, vitamin- és ásványianyag bevitelt. Ezt osztott takarmányozási rendszernek nevezzük, ami azt jelenti, hogy az állatok különböző táplálékot kapnak a különböző napszakokban. A tyúk az esti időszakban “alkotja meg” a tojást, ezért ilyenkor több kalciumra és kevesebb fehérjére van szüksége, míg nappal a mozgáshoz, izomfejlődéshez, létfenntartáshoz éppen fehérjedús táplálékot igényel. Ezzel mintegy 1,5-2% fehérjét lehet spórolni, ezáltal a kibocsátott gáz esetében pedig – a jelenlegi mérések szerint – 10-16% az üvegházhatást okozó nitrogéntartalmú anyag csökkenése. Európában először Bakonygyepesen került termelő üzembe ez a napszakhoz kötött takarmányozási elv. Ennek a módszernek a környezetre gyakorolt jótékony hatását pedig a hazai fejlesztésű IstállSys rendszerrel mérni is tudják.
A ketreces tartás mesterséges fényforrásával szemben az alternatív tartás tyúkjai természetes fényt is láthatnak nap mint nap, ezáltal a biológiai környezete hasonló lesz az eredeti, természetben élő madár környezetéhez. A takarmányösszetétel esetében lényeges szempont még, hogy az a tyúk számára minél nagyobb hatékonysággal felhasználható, megemészthető legyen. Ebben segít még, ha a tyúkok tudnak a szabadban mozogni, látják, érzik a természetes fényt, így vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz jutnak. A takarmány fogyaszthatóságát pedig tudományos módszerekkel lehet értékelni, így például a már említett szója esetében minden beérkező tétel infravörös spektrumú megvilágításával, a visszaverődő fény spektrumából számolt egyenlet görbéjéből lehet következtetni annak emészthetőségról.
A takarmány és a tojás beltartalma közötti összefüggéseket folyamatosan monitorizálják, figyelnek arra, hogy a tojásba ne kerüljön semmilyen allergén vagy egyéb, oda nem való anyag. A beltartalmi paraméterek közül érdekesek lehetnek a zsírsavforrások. Szarvasmarhák esetén a takarmány zsírfrakcióival tudták befolyásolni a keletkező tej zsírtartalmát. A SOTE-n történt mérésekkel igazolták, hogy ez humánélettanilag milyen hatással jár. Kiderült, hogy a tejben lévő zsírsavak arányát el lehet tolni a telítetlen zsírsavak irányába. A tojás esetében is hasonlóan lehet eljárni. Így a takarmány összetételével egy egészségesebb zsírsavösszetételt lehet a tyúkon majd a tojáson keresztül az emberi szervezetbe juttatni.Rengeteg tudományos munka, odafigyelés és szakértelem szükséges tehát ahhoz, hogy a takarmányozással kiváló minőségi szintű, finom tojást hozzunk létre. És épp ez az, ami a “rókás tojást” megkülönbözteti átlagos tojásoktól.
