A kezdetek
A joghurtot termofil baktériumok segítségével készítik. Ezek a tejsavtermelő baktériumkultúrák 43 Celsius fokon lépnek működésbe. Ezzel ellentétben a mezofil baktériumoknak szobahőmérsékletre van szükségük. Ez utóbbiakat a kefír készítésénél alkalmazzák.
A bélrendszer 70%-át baktériumok alkotják, ezért ha joghurtot vagy kefírt eszünk, jót teszünk az emésztésünknek. A joghurtban lévő baktériumok segítenek fenntartani az emésztőrendszer egészségét. A hagyományosan ízesített joghurtokban lactobacillus és acidophilus baktériumok találhatók. A kefír szintén tartalmaz ilyen hasznos mikroorganizmusokat, mégpedig nagyobb mennyiségben, mint pl. az élesztő.
Ízek
Napjaink legnépszerűbb joghurtja a görög joghurt, mely nagyon sűrű, nemcsak önmagában való fogyasztásra, de főzésre és különféle ízesítésre is alkalmas. A gyümölcsjoghurtok kora leáldozóban van azok magas cukortartalma, illetve mesterséges adalékanyagaik miatt.
A kefír erjesztett készítménynek megfelelően savanykás, állagát tekintve hígabb, mint a joghurt. Egyszerűbb meginni, mintsem kikanalazni a dobozból.
Melyik az egészségesebb?
Bélrendszerünk számára mindkét tejtermék egyformán egészséges. Bár vannak köztük különbségek, szervezetünk számára hasznos baktériumokat a kefír és a joghurtot is nagy mennyiségben tartalmaz.
A választás a miénk, hogy egyéni ízlés szerint melyik mellett tesszük le a voksunkat. A bennük lévő probiotikumok változatossága miatt a legjobb, ha a kefírt és a joghurtot is beépítjük étrendünkbe.