Édes, ropogós és valami mennyei az íze :) Illatorgia – ami terjeng a lakásban amíg a karikák szárítkoznak, hm! Karácsony feelingje volt ! Igen-igen az abbahagyhatatlan kategóriába sorolandó (nálam). Most készítettem először sk aszalt almát, de tuti nem utoljára. Ez egy édes, fahéjas ropogós változat, legközelebb natúran is kipróbálom!
Hozzávalók:
Elkészítése:
A cukrot egy nagyobb edényben karamellizáljuk és óvatosan felöntjük vízzel (nagyon prüszköl a forró cukor). Ízesítjük fahéjjal és citrom levével. Addig melegítjük amíg az égetett cukor teljesen fel nem olvad.
Levesszük a tűzről és a megmosott, hámozott, magházától megfosztott, vékony karikákra vágott almákat megúsztatjuk benne.
Cirka egy óra fürdőzés után sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk a karikákat, majd 100 fokos sütőben elkezdjük a szárítást. A sütő ajtaját támasszuk ki egy fakanállal, hogy a felesleges gőz távozni tudjon.
Kb egy óra elteltével megforgatjuk az almakarikákat és további 1 órán át csak az illatokkal telítjük pocakunkat. Akkor jó, ha gondos teszt alá bocsátva, ropog az almakarika :) Nálam egy pár darab elpirult a sütőben, de az ízén cseppet sem csorbított, sőt!
Szellős helyen tárolva sokáig eláll(na).
Az alma úsztató levét ki ne öntsük, remek kompót alapot kapunk belőle, csak után kell tölteni friss gyümölccsel.