Hozzávalók:
Elkészítése:
A lisztet, a barnacukrot és a sót egy nagy tálban összekeverjük. A hideg vajat apró darabokra vágjuk, majd a lisztes keverékhez adjuk, és gyors mozdulatokkal morzsás állagúvá dolgozzuk. Ezután hozzáadjuk a tejet, a tojást és az összes fűszert. A tésztát addig gyúrjuk, amíg sima, homogén lesz, majd gömbbé formáljuk. Letakarva legalább 2 órára a hűtőbe tesszük, de az ideális eredményhez 12 órát pihentetjük.
A sütőt 180°C-ra (légkeveréses sütőnél 160°C-ra) előmelegítjük. A hűtött tésztát enyhén lisztezett felületen egyenletesen kinyújtjuk. Tetszőleges formákkal kiszúrjuk a kekszeket, vagy használhatunk mintázó hengert is. A formázott tésztát sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük, és 10–12 percig sütjük. A sütés után hagyjuk kihűlni, mert a kekszek a sütés után még kissé puhák, de hűlés közben megszilárdulnak.
A kész kekszeket jól zárható dobozban tároljuk, hogy megőrizzék ropogósságukat.
A spekulatius keksz a karácsonyi időszak egyik legismertebb süteménye, amely Németalföldről származik, és nevét a „speculator” szóból kapta, amely Szent Miklós püspökre utal. Az eredeti spekulatius kekszek faragott faformák segítségével készültek, és a minták gyakran Szent Miklós életének jeleneteit ábrázolták.
Magyarországon a spekulatius legismertebb formája a boltok polcain található mese keksz, amely ezeknek a hagyományos süteményeknek a modern, egyszerűsített változata. Bár a mese keksz kevésbé fűszeres, a két édesség között szoros a kapcsolat, hiszen mindkettő formázott keksz, amely a gyerekek és felnőttek körében is népszerű. A spekulatius különlegessége azonban a ropogós állaga és intenzív fűszerezése, amely a fahéj, a szegfűszeg és a kardamom által lesz igazán egyedi.
A mézeskaláccsal szemben kevésbé puha, inkább omlós és karamellás, ami még karakteresebbé teszi az ünnepi asztalon. A mai formázott kekszek, például a mese keksz, a spekulatius hagyományait idézik, még ha fűszeres aromáik nem is olyan hangsúlyosak.