Hozzávalók:
Írókázáshoz:
Elkészítése:
A lisztet egy tálba szórjuk, elkeverjük benne a szódabikarbónát, a fűszerkeveréket és a porcukrot. Beleütjük a tojásokat.
A mézet és a margarint egy picit megmelegítjük, és a liszthez adjuk. Összedolgozzuk. Ekkor egy picit lágy a tészta, érdemes enyhén lisztezett felületen átgyúrni.
Egy zacskóba rakjuk, és egy éjszakát a hűtőben pihentetjük.
A sütőt előmelegítjük. Lisztezett felületen kb. 3-4 mm vékonyra nyújtjuk, és lisztbe mártott formákkal kiszúrjuk. Sütőpapíros tepsibe sorakoztatjuk, a mézesek között egy kevés helyet hagyva.
180 fokon, hőlégkeveréssel 7-8 perc alatt megsütjük. Hagyjuk teljesen kihűlni.
Közben a porcukrot átszitáljuk. A tojásfehérjét keményre verjük, közben kanalanként adagoljuk hozzá a porcukrot, és beleöntjük a citromlevet is.
Ha már elég kemény, akkor egy tiszta zacskóba kanalazzuk, és az egyik sarkára pici lyukat vágunk.
A kihűlt mézeseket tetszőleges mintákkal díszítjük. Hagyjuk megszáradni. (Mire a végére értem, az első darabok már teljesen megszáradtak.)
Tavaly készítettünk először mézeskalácsot, de annyira az utolsó pillanatban, hogy már a blogra nem került fel. Olyan gyorsan elfogyott, hogy még írókázásra sem volt idő.
Ma ismét nekiláttunk a gyerekekkel. Azt kell, hogy mondjam, alig fértem oda a nyújtólaphoz. A kicsik egymást tologatva szaggatták a különböző figurákat. Mivel elég sok helyet hagytam a kalácsok között, ezért négy nagy tepsit töltött meg. Mire az utolsó kisült, már az elsővel el is fogyott. A csemeték szép sorban elhordták és megették.
A végére azért maradt pár darab, amit írókáztam, mert már nagyon szerettem volna én is kipróbálni. A kezdeti bénázás után már egy picit jobban ment. Azt hiszem erre is rá kell érezni. A recept nagyon szuper, a mézeskalács rögtön puha és kellemesen fűszeres. A tésztával igazán könnyű dolgozni, megéri rászánni azt az egy éjszakás pihentetést.