Hozzávalók:
Tészta:
Töltelék:
Csokimáz:
Elkészítése:
Első lépésként a tészta hozzávalóit – a lisztet, margarint, sót és tejfölt – egy tálban összedolgozzuk, míg egységes, lágy tésztát nem kapunk. Amikor a tészta összeállt, kettéosztjuk, és két egyforma méretű lapot nyújtunk belőle. Az egyik tésztalapot egy vajjal kikent, lisztezett tepsibe helyezzük.
A töltelékhez a tojásokat a porcukorral és a vaníliás cukorral habosra keverjük, ez körülbelül 8-10 percig tart. Ha a tojásos-cukros keverék elérte a megfelelő állagot, hozzáadjuk a rumot vagy rumaromát, majd óvatosan beleforgatjuk a darált diót, hogy egyenletesen eloszoljon a töltelékben.
Ezt a tölteléket egyenletesen rákenjük a tepsiben lévő tésztalapra.
Ezután a második tésztalapot is a töltelékre helyezzük. Villával megszurkáljuk a tetejét, hogy a sütés közben keletkező gőz távozni tudjon, így elkerülhető a tészta felpúposodása. A sütőt 180°C-ra előmelegítjük, és közepes hőfokon sütjük a süteményt, amíg aranybarna nem lesz.
Miután megsült és kihűlt, a tetejét megszórhatjuk porcukorral, de olvasztott csokoládéval is bevonhatjuk, hogy még finomabbá tegyük
Először az étcsokoládét vízgőz fölött, alacsony hőfokon megolvasztjuk. Amikor már teljesen felolvadt, hozzáadjuk a vajat, és simára keverjük. Ezután hozzáadjuk a tejet vagy tejszínt, és alaposan elkeverjük, hogy szép, fényes, selymes csokimázat kapjunk. Amikor elkészült, a kihűlt sütemény tetejére öntjük, majd egy spatulával egyenletesen eloszlatjuk. Hagyjuk, hogy megdermedjen a máz, és már tálalhatjuk is!
Ezt a diós sütemény receptet a nagymamámtól tanultam, és gyerekkorom óta minden karácsonykor elkészítjük. Emlékszem, ahogy gyerekként figyeltem őt a konyhában, miközben a tésztát gyúrta és a diókrémet óvatosan keverte. A sütemény illata mindig betöltötte a házat, és alig vártuk, hogy az első szeletet megkóstolhassuk. A nagyi mindig azt mondta, hogy a rumtól lesz igazán különleges a töltelék, de ha gyerekek is ettek belőle, rumaromával készítette. Azóta is ez az egyik kedvenc receptem, és minden egyes alkalommal, amikor elkészítem, eszembe jutnak azok a régi, boldog ünnepi pillanatok.