Hozzávalók:
Elkészítése:
A töltelékhez a túrót áttörjük, majd a felvert tojással és a sóval elkeverjük. A derelyéhez a lisztet tálba tesszük, közepébe mélyedést készítünk, beleütjük a tojásokat és a vízzel együtt homogén, se nem túl lágy, se nem túl kemény tésztává gyúrjuk. Késsel kettévágjuk, kis cipókat formázunk belőlük, és letakarva negyed órát pihentetjük. A cipócskákat enyhén lisztezett deszkán egyenként átdolgozzuk úgy, hogy folyamatosan forgatva, a széleken az öklünkkel nyomkodjuk. A korongokat nagyon vékonyra és közel egyforma méretűre nyújtjuk, közben lisztezzük, hogy ne ragadjon se a deszkához, se a nyújtófához, és ügyelünk arra is, hogy szép kerek maradjon. Ne lisztezzük túl, mert később a töltésnél nem tudjuk majd összeragasztani. A tészták egyikére sorban ráhalmozzuk a túrót, a kupacok között min. 2 ujjnyi távolságot hagyva, ill. a maradék helyre a lekvárt is elosztjuk, majd óvatosan betakarjuk a másik tésztával. Ujjunkkal a kupacok közötti csapásokat lenyomkodjuk, ugyanezt egy villa íves részével is megismételjük, hogy még jobban összetapadjon, és közben figyelünk arra, hogy ne maradjon légbuborék a két tésztaréteg között. A betöltött derelyét derelyevágóval négyzetekre vágjuk, majd lobogó, sós vízben kifőzzük. (A sósakat és a lekvárosakat külön-külön főzzük! Ha a derelye feljön a víz felszínére, onnantól még kb 3 percig főzzük.) Ha kész, szűrőkanállal kimerjük a vízből, jól lecsepegtetjük, külön-külön tálakba szedjük, forró zsírral megöntözzük, tejfölt kanalazunk rá, sózzuk és alaposan, enyhén dobáló mozdulatokkal összerázzuk.
Sztori: Ha véletlenül marad másnapra, serpenyőben melegíthető, és ilyenkor a lekváros derelye enyhe pírt kap – az előző napi élmény így fokozható.