Sonkás, gombás, olivás pizza

Elkészítése:
Először készítsük el a tésztát. Felmelegítjük az 1 dl tejet. Vigyázzunk, nem szabad, hogy forró legyen, inkább kellemesen meleg. Elkavarunk benne 1 tk mézet majd belemorzsoljuk a 2-2,5 dkg (egy kocka élesztőnek – ami 5dkg – picivel kevesebb, mint a fele) élesztőt. Amíg felfut, egy tálba 50 dkg lisztet mérünk, mélyedést formálunk a közepébe, megsózzuk majd ide öntjük az élesztős tejet. Ez után hozzáadjuk a 2 ek olajat majd elkezdjük összedolgozni. Közben szükség szerint langyos vizet adunk hozzá, amíg el nem érjük a megfelelő állagot. Közepesen lágy tésztát kell kapnunk. Kb. 10 percig gyúrjuk, majd liszttel hintjük be a tetejét, s kendővel letakarva meleg helyen kelesztjük 30 percig.

Amíg kel a tészta, előkészíthetjük a feltétet. Ez természetesen ízlés szerint változhat. Miután mindent feldaraboltam, megfelelő méretűre vágtam egy nagy tálban alaposan összekeverem az egészet, így nagy valószínűséggel mindenből mindenhová ugyan annyi fog jutni. Néhány szem fekete olívát általában apróra vágva a feltéthez keverek, míg pár bogyót félbe vágva sütés előtt a tetejére teszek. Ez után nekiláthatunk a paradicsomos alapnak.

Egy kis edényben a sűrített paradicsomot elkeverjük kevés vízzel ha szükséges. Csipet sót adunk hozzá, majd ízlés szerint cukorral ízesíthetjük. A fokhagymával érdemes óvatosan bánni, ha nem akarjuk, hogy túlságosan domináljon. Inkább csak simuljon szépen a többi ízhez. Ehhez nagyon keveset kell csak használunk, egy nagyon pici vagy akár csak fél gerezdet, esetleg granulátumot.

Miután megkelt a tészta, nekiláthatunk az összeállításnak. Érdemes a sütőt már ekkor elkezdeni melegíteni, hogy mire a pizzát betesszük 200-250 °C-tól ne legyen semmiképp hidegebb. A tésztából leválasztjuk a szükséges mennyiséget, nyújtófával kinyújtjuk kicsit, majd sütőlapra vagy tepsibe helyezve kézzel nyújthatjuk tovább, hogy elérjük a kívánt formát, vastagságot. Ha tepsiben sütjük, nem árt nagyon vékonyan olajjal megkenni mielőtt beletesszük a tésztánkat. Ha teflonos sütőlapunk van, ez nem szükséges.

Ezt követően megkenjük a paradicsomos alapunkkal, rátesszük a feltétet, majd jó alaposan megszórjuk reszelt sajttal. Ha készen vagyunk, mehet is a remélhetőleg minél forróbb sütőbe.

A tészta vastagsága természetesen mindenkinek a saját ízlésétől függ, én vékonyan szeretem, ez a tészta pedig tökéletesen alkalmas arra, hogy vékonyra nyújtsuk.

Tapasztalatom szerint ha nincs otthon kemencénk – s gondolom a többségnek nincs – némi kompromisszumot kell kötnünk sütéskor. Bár a tűzhelytől is függ, de általában mire a tészta éppen jó, a sajt még nem sül rá szépen a tetejére, mindössze ráolvad. Mindenki maga döntse el, hogyan szereti de ha nem akarjuk, hogy a tészta túlsüljön és keménnyé váljon, inkább arra figyeljünk oda, mintsem a sajt állapotára. Jó étvágyat kívánok!