Mire használható a szalonna?
A szalonna reggeli ételekhez, szendvicsekhez, levesekhez, főzelékekhez, pörköltekhez, tésztákhoz és rakott fogásokhoz használható. Sós, zsíros ízt ad, a belőle kiolvadó zsiradék pedig hagyma, hús vagy zöldség pirítására is felhasználható.
Melyik szalonnát válasszuk?
A húsosabb szalonna sütve is tartalmasabb marad, a zsírosabb változat pedig több zsiradékot enged ki. A füstölt szalonna karakteresebb ízű, a kenyérszalonna és a csemegeszalonna pedig enyhébb lehet. Vásárláskor nézzük meg a hús és a zsír arányát, a sótartalmat, valamint azt, hogy valóban füstölt vagy csak füstaromával készült termékről van-e szó.
Mire figyeljünk sütés közben?
A szalonnát hideg serpenyőben kezdjük sütni, majd közepes hőfokon pirítsuk, hogy a zsír fokozatosan kiolvadjon. Túl magas hőmérsékleten könnyen megéghet és keserűvé válhat. Ha ropogós darabokat szeretnénk, sütés után szedjük papírtörlőre.
Hogyan használjuk főzéshez?
A kiolvadt zsírján megpiríthatjuk a vöröshagymát, a fokhagymát, a gombát vagy más zöldségeket. Mivel a szalonna önmagában is sós, az ételt csak a főzés vége felé sózzuk meg. Hosszabban fővő ételeknél már az elején hozzáadhatjuk, gyors fogásoknál viszont elég röviden megpirítani.
Tárolás
A szalonnát hűtőszekrényben, jól becsomagolva vagy zárt dobozban tároljuk. Felvágás után érdemes rövid időn belül felhasználni. Hosszabb időre lefagyasztható, de felengedés után kissé puhább lehet az állaga.
A szalonna kalória és tápérték tartalma
A szalonna 100 grammja típustól és zsírtartalomtól függően általában körülbelül 500 és 800 kcal közötti energiát tartalmaz. Főként zsírt ad, emellett fehérjét is tartalmaz, szénhidráttartalma többnyire alacsony. Vitaminjai közül főként a B1 vitamin, a B3 vitamin, a B6 vitamin és a B12 vitamin emelhető ki. Ásványi anyagai és nyomelemei közül foszfort, szelént, cinket, vasat, káliumot és jelentős mennyiségű nátriumot tartalmazhat. Só és telítettzsír tartalma gyakran magas, ezért érdemes mértékkel használni.
