1. Kérlek mutatkozz be pár szóban.
Hortobágyi Anna vagyok, a Kakukkfű blog írója. A főváros egy nyugodt kis zugában élek Édesanyámmal. Egy logisztikai cégnél dolgozom adminisztrátorként. A munkám ennél nem is állhatna távolabb a gasztronómiától.
2. Mióta vezetsz blogot és mi motivált abban, hogy belevágj?
2012 tavaszán született meg a blogom a családom és a barátaim unszolására. Kezdetben csak a közösségi oldalakon tettem közzé a recepteket és időnként indultam néhány receptversenyen is. Az egyik ilyen eseményen kiválasztották a receptemet és a következő pillanatban már egy gasztropárbajon találtam magam ahol élesben is fakanalat kellett ragadni.
A két csapatból én voltam az egyetlen, akinek még nem volt blogja. A csapattársak is azon a véleményen voltak, hogy egy ilyen speciális blogra szükség van. Hát megcsináltam.
3. A cukorbetegek részére a blogod maga az álom! Téged is érint ez a betegség. Mikor kezdődött és mennyire volt nehéz átállnod a cukormentes finomságokra?
Most lesz 3,5 éve, hogy kiderült a betegségem. Világ életemben imádtam a konyhában lenni. Nekem a sütés-főzés a hobbim. Amikor cukorbeteg lettem, nagyon el voltam keseredve, mert azt hittem, ennek búcsút kell inteni. Amikor kijöttem a kórházból, lázasan kutattam diabetikus receptek után. Azt tapasztaltam, hogy sajnos alig találni ilyeneket. Ezért aztán elkezdtem kísérletezni a konyhában.
Rájöttem, hogy nem kell lemondani semmiről, csak kicsit át kell formálni a dolgokat, és a mennyiség helyett a minőséget kell előtérbe helyezni. Így például egy jól összeállított ebéd után még egy szelet is sütemény is belefér a napi megengedett szénhidrátbevitelen belül.
4. A cukorbetegséggel küzdőknek sem kell nélkülözniük a desszerteket, erre bizonyíték a blogodon található rengeteg szépség. Melyik a kedvenced?
Elég nehéz választani, mindig az aktuális a kedvenc. De ha az abszolút favoritot kellene kiválasztanom, akkor talán a Csokoládés joghurt torta friss gyümölcsökkel.
Ez az első receptek között volt amiket kitaláltam, és olyan jól sikerült a tésztája, hogy a mai napig szinte minden sütinek és tortának ez az alapja.
5. Szoktál reprodukálni a boltok polcain megtalálható népszerű termékeket is. Mutass párat, melyek ezek.
Ezeket nagyon szeretem. Izgalmas dolog egy gyerekkori csemegét házilag előállítani.
Készült már:
Téli fagyi diabetikusan, Retro vaníliás karika cukor nélkül, Cukormentes csokis perec, Pilóta keksz házilag, cukor nélkül, de még cukormentes gumicukor is. Még sorolhatnám… És a kollekció egyre bővül. ;-)
6. Hány főre főzöl a mindennapokban? Mi a kedvenc fogásod/fogásotok?
Általában kettőre, de legalább 4 adagot. Képtelen vagyok kis mennyiségben főzni. Sütni is. ;-) Lehetetlen egyet kiemelni, így most arra fogok rábökni amit ebben a pillanatban nagyon ennék:
Juhtúrós-lilahagymás kuszkusszal töltött kápia paprika
7. Mi az, amit a világ minden kincséért sem kóstolnál meg?
A szalontüdőt és a tojáslevest. Utóbbihoz volt “szerencsém” gyerekkoromban, de nem lett jó vége ….
8. Melyik tájegység gasztronómiája áll hozzád a legközelebb és miért?
A mediterrán konyhát nagyon szeretem. Sokszor jártam Görögországban, és a gyönyörű vidék és a barátságos emberek mellett a helyi ételek is elvarázsoltak.
9. Ha éppen nem a konyhában sürögsz, mivel kapcsolódsz ki?
Szabadidőm nem sok van, de ha mégis tudok egy pár szabad órát “lopni” magamnak, akkor azt általában a barátaimmal töltöm.
A hobbim a konyhán kívül az olvasás és a fotózás. Utóbbinál még bőven van hova fejlődni…
Mivel életem szerelme Londonban él, így amikor csak lehet, a telefonon lógunk vagy a klaviatúrát koptatjuk. Ő grillszakács, az Isten is egymásnak talált ki minket! :-)
10. Már nem vagy kezdő háziasszony, de Te is voltál kezdő. Van valami, amit üzennél azoknak, akik most ismerkednek a konyha világával?
A kudarc is egy tapasztalat. Még egy gyakorlott háziasszonnyal is előfordul, hogy valami nem sikerül, vagy nem úgy sikerül, mint kellene. Nem szabad feladni, legközelebb jobb lesz!
Én is sütöttem már olyan képviselőfánkot ami szó szerint még a kutyának se kellett. Legközelebb ugyanabból a receptből gyönyörűséges hattyúfánkok születtek.
Fontos, hogy ne vállaljuk túl magunkat. Amikor alig van időm, ráadásul igazából kedvem sincs sütni-főzni, akkor ez általában meg is látszik a végeredményen. Ezt muszájból nem lehet.
